Végre megjelent a TV sorozat, ami tulajdonképpen az OVA és a manga vonalán fut.
Újra láthatjuk Belldandy, az első osztályú istennő érkezését, főhősünk, Morisato Keiichi szobájába, nem kevés galibát okozva. Aztán megjelennek a testvérek: az érzéki nővér, Urd, és a kicsit éretlen húg, Skuld, tehát most sem maradunk humor nélkül. A három istennő rendesen bekavar a főiskolás fiú életébe, ami innentől kezdve cseppet sem lesz szürke és egyhangú. Mert megjelenik Mara/Marller, aki démon lévén ott tesz keresztbe, ahol tud, persze ezek sem úgy sülnek el, ahogy ő azt szeretné. Hiszen nem csak istennőkkel van dolga: Keiichi-t rengeteg barát támogatja: itt van a zárkózott Hasegawa Sora, Morisato Megumi, Keiichi húga, a felsőbb éves Tamiya, és még számtalan jól ismert és szeretett karakter, akik mind-mind üdítőleg hatnak az animében. Megemlíteném még Lind-et /Rind-et is, aki szintén első osztályú istennő, de eddig sem az OVA-ben, sem a movie-ban nem szerepelt.

A sorozat pontosabban követi a mangát, a szereplőket jobban kibontja. Fény derül például Urd múltjára, az angyalok is láthatóak. Részletes képet kapunk a szereplőkről, erényeikről, hibáikról, jellemző vonásaikról. A felépítése is hasonló a mangáéhoz: habár a cselekmény folyamatosan halad, mégis minden rész egy kerek történet, külön is élvezhető. Legyen szó a mindennapokról, vagy egy ellenfélről, mindig felfordul a szentély élete. A sorozatba több minden belefért: humor, romantika, érzelem, sőt, helyenként akciót is csempésztek bele a készítők. Több jelenetet használtak a movie-ból is. A sorozat mindenből annyit nyújt, amennyit kell, nem akar több lenni, mint amit ez a történet elbír. Könnyed, szórakoztató, kellemes kikapcsolódás, ugyanakkor tud izgalmas is lenni.

A grafika nem a megszokott: teljesen új design, sokkal egyszerűbb, és szerintem hasonlít a a 2004-2005-ös trendhez. Az animáció is újít: igénybe vették a gépi grafikát, de ez abszolút passzol a történethez. A színek az OVA-hez hasonlóan nem túl sötétek, de élénkek, világosabb színhasználattal van dolgunk. A seiyuuk mit sem változtak: ugyanolyan élvezettel adják hangjukat egy-egy karakterhez. A zenék megintcsak jók, új benyomást keltenek. Az opening egyszerűen csodálatos, igaz, nagyon érdekes darab. A képek nagyon eredetiek, egy egészen új hangulattal találkozunk. A ending songok is változatosak: van, amelyik északi hatású, van, amelyik swing elemeket tartalmaz.

Éppen érett, hogy hosszú idő után sorozatban is láthassuk az istennőket, az OVA után kicsit hiányérzet marad az emberben. Remélhetőleg a sorozat mindenki igényét kielégíti. A részek nem egyformák, előfordulnak kevésbé mozgalmas epizódok is. Végül is nem lehet panasz, a TV sorozat igyekszik mindent összeszedni a mangából. Egyszerű és kedves anime.

By:AoiAnime

Belldandy visszatért! És szebb, mint valaha! :-) Morisato Keiichi, és a három istennő nem mindennapi mindennapjai újabb 22 részen át folytatódnak, melyek az előző sorozathoz híven ismét tele vannak kacagtató poénokkal, szórakoztató helyzetekkel, és néha-néha még olyasmit is láthatunk, amire egyébként nem számítanánk.
Már majdnem egy év eltelt azóta, hogy Marller a városban randalírozott, azóta Keiichi, és Belldandy-ék viszonylag nyugodtan élik mindennapjaikat. A dolgok persze nem mindig alakulnak úgy, ahogy azt Keiichi-ék várnák. Rögtön az elején kétségessé válik, hogy Belldandy a Földön maradhat-e, és ezt csak úgy tudnák megoldani, ha Morisato-kun megismételné azt a kívánságot, amit egy évvel korábban mondott. Ez azonban nehezebben megy, mint gondolná... időközben elfelejtette, hogy pontosan mit is mondott. Szóval már az első rész is garantáltan könnybe lábadt szemmel kell végignézni. :-)
És ez még csak az első rész, szinte mindegyikben lesz valamilyen mulatságos szituáció. Az előző sorozatból ismerős szereplők is visszaköszönnek, illetve újabbak is megjelennek, ahogy a történet halad előre. Minden nap vár rájuk valami meglepetés, ami gondoskodik arról, hogy ne legyen unalmas az életük. Ezek általában elég vicces helyzeteket jelent, de lesz olyan is, ami elég drámai változást hoz.
Az ellentáborban természetesen Marller is megjelenik, hiszen már régóta szeretne elégtételt venni Belldandy-n, csak valahogy ez nem nagyon sikerül neki. Bár elvileg szívből utálja a három istennőt, kiderül, hogy... de nem, nem mondom el, inkább nézzétek meg. :-)
Az egyik új szereplő (bár ő már szerepelt az előző sorozatban, csak keveset) Peorth, Belldandy kolléganője, aki egy érdekes véletlennek köszönhetően csatlakozik a társasághoz, szép kis felfordulást idézve elő. Peorth ugyanis nem nagyon kedveli Belldandy-t, és szeretne elégtételt venni egy (vélt) múltbéli sérelemért. A jelenléte nagyon feldobja a sorozatot, kár, hogy nem marad túl sokáig, pedig egyértelműen ő viszi a pálmát az új főszereplők között. A másikat röviden Hild-sama néven fogják emlegetni, ő csak a vége felé kerül a történetbe. Elég szoros kapcsolatban áll Urd-al, amiről legszívesebben megfeledkezne. Rajtuk kívül persze még több kisebb szereplő megjelenik, szóval lesznek egy páran.
A történet elődjéhez hűen vígjáték, de vannak benne drámai elemek is, amely a vége felé kezd el igazán látszani. E tekintetben nincs ok panaszra, bár a vége sajnos lezáratlan maradt, mivel a két főszereplő kapcsolata sajnos nem sokat fejlődött tovább.

Grafikai megvalósítását tekintve kiváló, igaz, ez el is várható, mivel egészen friss széria. A karakterek kifejezetten szépen vannak ábrázolva, és egyébként is jól néz ki benne minden. A hangok is nagyon jók, illenek a szituációkhoz, eseményekhez, a szinkronhangok pedig (ahogy az várható volt), szenzációsak. Peorth nevetése, amint lecsapni készül, Skuld bombáinak morajlása, vagy akár Belldandy jól ismert hangja, mindegyiket jólesik hallani. Az opening, és az ending zenéje viszont sajnos nem olyan jó, mint az előző sorozaté. Lehet, hogy a skót duda miatt, de az opening valahogy más lett, mint az előző szezoné, bár a képsorok, és maga a zene is mindenképp dicséretet érdemel. Az ending sem sikerült tökéletesre, így, bár mindkettő nagyon jó, az előző szériával összehasonlítva egy kicsit gyengébbek (hiába, a nosztalgia ereje). A karakterdizájn viszont szintén jó lett, Belldandy-nak jól áll az új külső, és a többi szereplő is stílusosan van megalkotva.
Poénok tekintetében bőségesen el van látva a történet. Szinte nincs olyan rész, amelyben ne rejtettek volna el valamilyen szórakoztató jelenetet. Ezek során gyakran olyan dolgok derülnek ki a szereplőkről, amikre nem is gondoltunk volna... :D A jókedv tehát garantált, ebben nem csalódik az ember. Az ilyen apróságok szinte mindig feldobják a hangulatot, igaz, előfordul, hogy komolyabb dologról van szó, mint amilyennek látszik. De nincs miért aggódni, ha drámaivá válik a helyzet, hiszen aligha árulok el nagy titkot azzal, hogy happy enddel ér véget a történet.
Ezek a fordulatok ugyanakkor nem mindig mókásak, előfordul, hogy valami olyan változás áll be, ami komoly veszélyt jelenthet Belldandy, és Keiichi kapcsolatára. És ez az egyetlen dolog, amit igazán fájlaltam a sorozatban: bár sok idő eltelt azóta, hogy ők ketten először találkoztak, nem sok haladás mutatkozik köztük (mondjuk Skuld-dal a háta mögött Keiichi-nek tényleg nincs könnyű dolga). Így viszont azok a romantikus pillanatok, amik vannak, is sokszor vicces helyzetekké válnak, elrontva ezzel az élményt, mivel ezt az ötletet (hogy valami mindig közbejön) már elsütötték korábban. Nagy kár érte, mert azzal, hogy ők ketten nem tudtak közeledni egymáshoz, nagy lehetőséget hagytak ki, hacsak nem akarják ezt pótolni egy esetleges későbbi sorozatban. Egyszer már igazán történhetne valami a végén! :-)

Ez az anime tehát egy romantikus vígjáték, drámai elemekkel, amelyek mindvégig gondoskodnak a jókedvről. Aki azt reméli, hogy kettejük kapcsolata (sokkal) szorosabbá vált, az sajnos csalódni fog, de ettől függetlenül, aki szereti az ilyen sorozatokat, feltétlenül nézze meg. Ah! My Goddess rajongóknak egyenesen kötelező!

By: AoiAnime

Igen sajátos sorozathoz van szerencséje annak, aki úgy dönt, hogy megnézi az Ah! My Goddess! mondakörének ezt a darabját. Konkrét, összefüggő történetről nem lehet beszélni, sokkal inkább építenek a szituációs poénokra és a valótlan helyzetekre. Illetve arra, hogy ebben a sorozatban mini istennők szerepelnek, és a chibi alakokat kihasználva fordulatos és eszement helyzetet teremtsenek. Ugyanis a történet három istennőről és egy patkányról szól, illetve mellékszereplőként feltűnik Keiichi, akit mindig csak a hangján vagy az árnyékán keresztül szerepeltetnek.

A kis csapat "vezetője" Urd, határozott személyiségével és sajátos stílusával a poénok fő forrása. Ő szerepel a legtöbbet, több rész foglalkozik vele, mindig történik vele valami. A komikum fokozásáért mellészegődik Gan-chan, a szentély egyik patkánya, aki természete miatt nem egy IQ-bajnok. Egész nap eszik és alszik, illetve nagyon szeretne magának párt találni, de szegény eléggé szerencsétlen. Ráadásul itt van Skuld, a fiatalabbik istennő, aki nagyon aranyosan barkácsolja a gépecskéit, szabadidejében pedig Urd-dal veszekszik:). Meg persze ki nem maradhat Belldandy, a Urd húgocskája (meg persze Skuld szerető nővérkéje), aki még a megszokottnál is ártatlanabb és butuskább. Karakteréből adódóan nem egy "viccbomba", éppen ezért ritkábban szerepel. Jóhiszeműségével és naivitásával mégis hozzáad a sorozat vígjáték jellegéhez, elvégre erről szól az egész. A részek ritkán függenek szorosan egymástól/hoz, olykor mégis előfordul egy-egy folytasásos jelenet, illetve kétrészes cselekmény.

Az egyenként kb. 6 perces részek egy-egy szituációt mesélnek el, hiszen ahol istennők vannak, ott kő kövön nem marad:). Sokat szerepelnek a szentély patkányai, és feltűnik Mara/Marller is, ami külön öröm volt számomra. Mivel nem az elgondolkodtatás a cél, ezért előfordul, hogy életre kel egy Buddha-szobor (aki elég sajátosan akarja megtisztítani az istennők testét és lelkét), láthatjuk a patkányelnök-választást (amit persze szabotálnak), és bepillantást nyerünk a nagy templom mindennapjaiba. Vannak visszatérő témák is, mint például Gan-chan szerelmi élete, illetve a fogyókúrának is szenteltek néhány részt.

A grafikában nincs semmi kivetnivaló, pont annyira részletes, amennyire kell, mindenestre nagyon szép. Az animáció is rásegít a humorra, rengeteg mókás arcban gyönyörködhetünk. A zenék nagyon jól kiemelik a főbb eseményeket, az ending songok mind nagyon dallamosak. Érdekes módon nincs nyitóklip, minden fejezet egy rövid monológgal nyit, ami tulajdonképpen vázolja az alaphelyzetet. A seiyuu-k elsőosztályúak, tökéletesen hozzák az eltérő, mégis komikus karaktereket.

Nekem nagyon tetszett ez a laza és fáradt stílus, egy egészen új oldalát mutatta meg Fujishima Kosuke szereplőinek. Nem feltétlen szükséges hozzá a manga ismerete, anélkül is élvezhető. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne jól szórakozni, nevetni, és eltölteni egy kevés időt Urddal, Skulddal, Belldandyval és Gan-channal. Feledhetetlen darab, egyedi és mulatságos.

By: AoiAnime

A movie az OVA után játszódik, Skuldék harmadik tavaszukat töltik Keiichivel. Minden teljesen idillikus lenne, de színre lép Morgan, aki kiszabadítja a Holdon raboskodó Celestine-t, Belldandy egykori tanárát és mentorát, aki ellenszegült az istenek törvényeinek. Celestine-t eltüntették, Belldandy emlékezetét törölték. Celestine viszont nem adta fel: újult erővel szövögeti terveit, melyhez tanítványát is felhasználja. A lány elveszíti földön szerzett emlékeit, és Celestine-nel tart. Urd viszont nem felejtett: mindenáron meg akarja akadályozni a katasztrófát, így Skulddal és Peorth-szal mindent bevetnek, hogy megmentsék a világot. A feladat nem egyszerű: nem csak Celestine okoz problémát, de Belldandy is útjukat állja. Vajon sikerül-e megmenteni Belldandy-t? Hogy kerül a képbe a rejtélyes Ítélet Kapuja? Mi lesz a világ sorsa? Az Yggdrasil összeomlóban, ha valaki nem cselekszik, pusztulás vár istenekre és emberekre.

A történet egyértelműen dráma. Nincsenek fárasztó poénok, a történet gyorsan halad előre. A múlt kibontakozása közben megismerjük Celestine céljait és motivációit, a szereplők egymáshoz fűződő érzéseit és kapcsolatait. Sokat megtudunk Morganról, mert neki is van oka bőven, amiért segíti Celestine-t. Két gondolatvilág csap össze, és a néző (miközben természetesen szurkol az istennőknek) eldöntheti, hogy mit tart helyesnek, és miért. Mindkét oldalnak vannak előnyei, eredendően Celestine sem gonosz. Mindenestre érthető a két oldal küzdelme, mely a mindennapi életben is felmerülő problémákat feszeget. A cselekmény során nagyszabású csatákat, pergő akciót látunk, a helyszínek is gyorsan váltakoznak, főleg a film vége felé. Megjelennek az istennők angyalai is, rendkívül látványos jelenetek szerepelnek a movie-ban. Külön örömömre az istennők végre megmutatják, mire is képesek, varázslataik hatalmas erőket mozgósítanak. A végső harcban ég és föld együtt küzd a jobb jövőért.

A grafika és az animáció egyszerűen gyönyörű. Első ránézésre látszik, hogy kicsit eltér az OVA-től, egyszerűbb vonalvezetés és hatásosabb színvilág jellemzi. A zene kiemelkedő, szinte viszi a történetet. Megemlíteném a Coro Di Dea-t, ami az istennők dala, nagyban emeli a színvonalat. A seiyuu-k csodálatosak, nagyszerűen alakítják a karaktereket. A ruhák design-ja is fergeteges, többféle stílust képviselnek, attól függően, hogy mi történik a vásznon. Az ending song is nagyon szép, de ezt már megszokhattuk, hiszen Ah! My Goddess!-ről van szó:).

Összességében nehéz rosszat mondanom erről a filmről: egyszerűen szuper, látni kell. Egész más, mint amit eddig Kosuke-től megszokhattunk. Nekem azonnal elnyerte a tetszésemet, máig egyik kedvenc anime-mozim, egyszerűen hihetetlenül tetszett. A film megértéséhez mindenképp kell egy kis "előtanulmány", érdemes elolvasni a mangát, vagy megnézni az OVA-t. Azoknak is ajánlom, akik eddig ódzkodtak az AMG-től, ez egy teljesen más hangulatú mű. Mindenképpen komoly, de mégis könnyed, nem kell utána napokig az értelmét keresni. Érdekes, izgalmas, mindenkinek ajánlom, AMG rajongóknak meg kötelező:).

By: AoiAnime