02... -város-

Előzetes

-Amit keresek, talán a te másik éned lesz.

-Nem vagyok alkalmas szülőnek.

Egyedül kellett volna maradnom.

-Álmot láttam.

Titokzatos álmot.

Álmot az égről.

A felhők közt voltam.

Van egy világ, melyet előtte sosem láttam.

Minden végtelenül kiterjedt.

-Mondd,

Álmaidban vannak szárnyaid?

03... -suttogás-

Előzetes

-Legalább dolgozz meg a fizettségedért.

-Potato!

-Pikopiko!

-Potato!

-Pikopiko!

-Mágikus erők.

A világ tele van titokzatossággal.

Hát nem mindig ilyen furcsa?

-Nem, nem úgy értem.

-Áh, de ha semmi sincs ott, akkor minden rendben van.

-Miről beszélsz?

-Nyertem!

-Segíts nekem!

-Egyáltalán nem tudom jól megcsinálni!

04... -toll-

Előzetes

-Azért írom ezt, mert biztos vagyok benne, hogy te hinni fogsz nekem.

Végre eldöntöttem, hogy elmegyek az égbe.

Érzem, ha ezt megteszem, akkor mindenki boldog lesz.

Érzem azt is, hogy meg fogom találni azt a lányt, akit keresel, Yukito-kun.

Nem tudom, hogy ez mikor lesz,

de mindenképpen el fogom hozni őt.

Nagyon hálás leszek, ha segítesz a nővéremnek, míg haza nem jövök.

05... -szárny-

Előzetes

-A buborékok gyönyörűek.

Olyan üresek, mint az ég.

-Én tényleg csak teher vagyok, ezért mindig egyedül játszom.

-Valami rosszat tettem volna?

-Az anyám elveszítette a reményt az emlékezetéből, ezért inkább továbbra is álmodik.

Van értelme a szárnynak, ami képtelen repülni?

06... -csillag-

Előzetes

-Isten hozott!

-Talán hozzád jobban illik a vándorlás, mint hozzám.

-Velem jössz, Tohno?

Tudtam, hogy ez így nem mehet további.

Meg akarom neked mutatni a világot.

Nem egy álmot,

hanem az igazi világot.

-Minden az én bűnömmel kezdődött...

07... -álom-

Előzetes

-Yukito-san... Ugye az nem véletlen, hogy ezeket álmodom, igaz?

Azt hittem, hogy ez a nyár különleges lesz.

Nagyon akartam igyekezni, hogy barátokat találjak.

Miután veled találkoztam, akkor kezdtem el álmodni.

Azt hiszem, ez mind összefügg...ugye?

...ezért most minden tőlem telhetőt megteszek.

Szeretnék ezen a nyáron a legboldogabb lenni,

hiszen ezen a nyáron ismertelek meg téged, Yukito-san.

08... -nyár-

Előzetes

-Amikor szárnnyal rendelkező embert mondtál, ugye az istenek küldötteire gondoltál?

Ők olyan lények, akik képesek közvetlenül beszélni az istenekkel, tudnak harcolni az éhinség

és járványok ellen, és képesek imádkozni és megtisztulást hozni.

-A család az együttélést jelenti.

-Találkozni szeretnék vele..

-Sosem hittem volna, hogy a magány ilyen fájdalmas.

09... -hold-

Előzetes

-Mit akarsz velem tenni?

-Szeretnénk, hogy elhagyd ezt a helyet.

És utána, hogy örökké boldogan élj Kanna-samaval.

-Édesanyám?

-Éljünk hát békében egy kis házikóban valahol.

-Nem minden álom fájdalmas.

-Szórakoztató volt.

-Kanna!

-Miért? Miért hagy el engem mindenki?

10... -fény-

Előzetes

-Holnap kezdődik a nyári vakáció.

-Nem semmi, hogy egy ilyennel barátkoztál össze.

-Adtam neki nevet is, Sora.

-Nincs másik?

-Visszautasítom.

-Meddig kell még így élnem?

Már nem tudok úgy küzdeni, ha egyedül vagyok.

Mit tegyek holnap?

-Misuzu, elmegyek.

11... -óceán-

Előzetes

-Hogy vágjam le?

-Rádbízom, mama.

-Mama?

-Igen, az vagyok.

-A mama messzire ment.

-Misuzu!

Én az apukád vagyok.

-Ne!

-Ha majd akkor azt mondja, hogy nem akar velem maradni többé, akkor nem fog érdekelni!

-Gao.

12... -ég-

Előzetes

-Szárnyaim voltak.

Tiszta fehér szárnyak voltak, és repültem velük.

-Értem.

-Milyen szép álom.

-Nem, szomorú álom volt, a világon a legszomorúbb.

De ez az álmom vége.

Mostantól veled leszek majd, mama,

mindörökké.

13... -összefoglaló rész-

Előzetes

-Hé, te meg honnan kerültél ide?

-Hol a mamád?

-R-R-Ramen!

-Szia!

-Már kiskorom óta sokszor gondolkodtam az eget bámulva.

-Miért?

-Nem tudom. Csak..

-Valahogy úgy érzem, a másik énem ott van fenn.